Három az egyben
Sem az elektromos kerékpár, sem a moped nem valami izgalmas. A kettő házasságából viszont rendkívül vonzó dolog született: egy hibrid városi járgány, amely még jól is néz ki...
Sokak szerint a kismotorok műfaja hozhatja el a rég várt áttörést az elektromos járművek számára: könnyűek és törvényben előírtan lassúak, tehát mozgatásukhoz kevés energia szükséges, és nem szokás velük kiutazni a világból, ezért a célközönség bőven beéri a néhány tíz kilométeres hatótávolsággal. Thomas Bubilek szerint azonban dőreség volna ennyiben korlátozni a vásárlók opcióit, ha egyszer mindezt meg lehet csinálni jobban – és olcsóbban is. Az ifjú formatervező az autóiparban bevált módon apró benzinmotorral kombinálta az elektromos hajtást, azaz egy hibridet (mégpedig tisztán elektromos hajtásra is alkalmas, párhuzamos hibridet) épített.
A rendszer rendkívül kompakt, legnagyobb eleme a 105 cm3-es egyhengeres normál méretű indítóakkumulátora, így a többszörösen hajlított, lendületes vonalú, könnyed, mégis masszív hatású váz, valamint az egész jármű rendkívül könnyű lett, menetkész tömege alig nagyobb, mint a sofőré – feltéve, hogy amerikai alkotójának elképzeléseivel összhangban tényleg a motorozással most ismerkedő hölgyek vásárolják majd belépő járműnek a HSB-t (Hybrid Sports Bicycle).
A 67 kilós jármű optikailag egy túraenduro és a százéves broad track motorkerékpár ötvözetének hat. Amiben a keskeny gép eltér filigrán őseitől, az a duplán hatékony fékrendszer: a túlméretes hátsó tárcsafék hatását vélhetően rekuperatív rendszer egészíti ki – erről nem szól ugyan a specifikáció, ha alkotója valóban szeretné forgalmazni a 6-7000 dolláros árával igazán jutányosnak számító apróságot, aligha hagyhatja ki a hatásfok-növelés ezen kézen fekvő módját.
Az igaz persze, hogy volna mit javítani a konstrukción. Egyrészt a tömeg és az energiagazdálkodás optimalizálása érdekében célszerű volna megszabadulni a hagyományos indítóakkumulátortól, és feladatait átadni a hibrid akkunak. Másrészt épp ez utóbbit nem túl szerencsés választás az első kerékagyban elhelyezni, hiszen a nagyobb rugózatlan tömeg és a megnövekedett lendtömeg sem a menetkomfortnak, sem az irányíthatóságnak nem tesz jót. Az viszont a HSD mellett szól, hogy végső esetben sporteszköznek is alkalmas: a szekunder hajtás fogaskerekére szerelt tengelycsonkokra pedálok illeszthetők, így a pilóta is besegíthet a haladásba.
