Hidrogénnel hosszú távra
Egy újabb jelentős, noha igen apró szöget készül beleverni a klasszikus autóversenyzés még csak most körvonalazódó koporsójába a svájci GreenGT csapat, amely jövőre nem mindennapi járművel áll rajthoz a Le Mans-i 24 óráson...
Az extrém igénybevétel mellett mutatott műszaki megbízhatóság legvégső tesztjének tekinthető, 24 órás hosszú távú autóversenyek kiváló inkubátorai az alternatív hajtástechnológiáknak. Gondoljunk csak a Peugeot dízeljeire, a Toyota hibrid versenyautóira, vagy még inkább az Audira, amely egyelőre verhetetlenül diktálja az ütemet mindkét hajtási módozatban. A tisztán elektromos hajtáslánctól azonban még a németek is ódzkodnak, helyettük egy svájci privát csapat készül ledönteni a beidegződések falát, mégpedig rögtön megkettőzött erővel.
A GreenGT stábja ugyanis nem hétköznapi villanyautót épített. Ez nem is lett volna célszerű, hiszen a szükséges hatótávolság eléréséhez mintegy két tonnányi akkumulátort kellett volna magával cipelnie az autónak. Ehelyett a fedélzeten, hidrogén üzemanyag-cellában történő bontásával állítják elő a hátsó kerekeket hajtó két darab, egyenként 272 lóerős, 2000 Nm-es villanymotor meghajtásához szükséges elektromos energiát. A 264 kWh kapacitású, 18 tömbből álló üzemanyagcellát a vezető mögé építették be, a 350 bar nyomású hidrogéntartályok pedig az utascella két oldalán kaptak helyet – ezeket az eredeti tervek szerint cserélni, nem pedig tölteni szándékoznak a tervezők, noha ezt az elképzelést előbb le kell még nyomniuk az FIA hagyományosan finnyás torkán.
Nem ez az egyetlen akadálya persze annak, hogy az autó, amely 2012 nyarán már megjelent a Le Mans-i 24 órás előfutamán, dobogós helyezésről álmodhasson első évadjában. A két tartályban tárolt, 10 liternyi hidrogén jelenleg 40 percnyi üzemidőt engedélyez – nagyjából ennyit tudnak az LMP1 géposztályban induló benzin, illetve dízelmotoros ellenfelek is, ám azok jóval gyorsabbak a jelenleg 300 km/órára képes GreenGT H2-nél.
A tervezők ezért az elkövetkező szezonban az üzemidőt 60 percre, a jelenleg 1240 kg tömeget egy tonnára kívánják javítani. Ha ez sikerül nekik, már csupán a kellő mennyiségű, szénsemleges módon előállított hidrogénről és az üzembiztos technológiáról kell gondoskodniuk (a piszkos anyagiakat egyelőre hagyjuk ki az egyenletből), és megnyílhat az út az emissziómentes autóversenyzés előtt.