Fordulat az e-nergiaszektorban

2012 novemberében konferenciára voltunk hivatalosak a Nemzetgazdasági Minisztérium dísztermébe. Energiafordulat Németországban címmel a bevezetőben említett régió járműtechnológiai fejlesztések terén érdekelt képviselői kínáltak fel együttműködési lehetőséget leendő magyar partnereik számára. Elismerő irigykedéssel tekintettünk a német előrelátásból és a számos uniós országnál előnyösebb gazdasági lehetőségekből fakadó sikeres mintaprojektekre, reális célkitűzésekre, cselekvési javaslatokra. Ezekből adunk közre egy csokorravaló válogatást, abban bízva, hogy nem csupán csodálni, de követni is tudják majd a hazai járműipari szereplők a német tempót és gondolkodásmódot.

Hogy rögtön a közepébe vágjunk: Németországban 2020-ra 1 millió elektromos járművet szeretnének az utakon látni, ezen belül az ÉRV mintarégióban 250 ezret. Amint arról a nap folyamán meggyőződhettünk, ez nem is tűnik kivihetetlen tervnek. A magyar remények, vagy inkább álmok összesen 20 ezer hasonló járművet vízionálnak a hazai utakon az évtized végére.

Főként a Ford, a GM és a Daimler nagyvállalatok jelentlétének köszönhetően az érintett régióban 200 ezer személy dolgozik járműipari szakterületen. Ezzel együtt a helyi törekvések minél aktívabb nemzetközi beszállítói lánc kiépítését célozzák, kiaknázva elsősorban a különböző K+F vállalatok kompetenciáit. K+F, vagyis kutatás-fejlesztés, ez volt a kedvenc hívószava többek között Cséfalvay Zoltán államtitkárnak is, aki e területen látja leginkább lehetségesnek a magyar vállalkozások és felsőoktatási intézmények együttműködését a külföldi partnerekkel, így a német mintarégióval is.

Az elektromobilitás érzékelhetően kezd túllépni a tervezési, koncepcióalkotási szakaszon: senki előtt nem titok, hogy rohamosan fogynak a hagymányos üzemanyagok fosszilis alapjai, a bolygót érintő klímaváltozás sem tűr további halogatást. A téma mindazonáltal sokkal többről szól, mint alternatív hajtások fejlesztéséről. A közösségi közlekedés megújításától a mobilitási szokások gyökeres megváltozásáig számos olyan aspektust érintettek az előadások, amelyek bőséggel eredményeznek válaszra, megoldásra váró kérdéseket. Érdekes példaként hangzott el, hogy az USA esetében átalgosan 2500 km-t tesz meg egy élemiszer, mire a polcokra kerül, ami nagyjából tízszer annyi energiaráfordítást feltételez, amennyi a termékből egyébként kinyerhető. Nem kérdés, ez a trend fenntarthatatlan.

Az e-mobilitás létjogosultsága (német szemmel nézve legalábbis) négy pilléren nyugszik: hatékonyabb energiafelhasználás, az akkumulátor-technológia folyamatos fejlődése, az üzemanyagköltség a fosszilis alapú hajtásokhoz képest azok egyharmada, ráadásul a politikai akarat is a környezetvédelem irányába tereli a jövőbeni fejlesztéseket.

Újabb érzékletes adat, amely sajnos a talán nem is annyira távoli jövőbe mutat: nagyjából 560 Ft-os literenkénti benzinár mellett már megéri elektromos autóra váltani, még a mai bekerülési árat is figyelembe véve.

Az elektromobilitás térnyerése természetesen az energiaipar átalakulását is magával vonja. Az ÉRV mintarégióban a konferencián gyakran említett céldátumig, 2020-ra a megújuló erengiaforrások alkalmazása a teljes energiapiac 35%-át fogja kitenni, 2050-re ez az érték 80%-ra fog nőni. A terv realitását az is megalapozza, hogy Németország folyamatosan állítja le atomerőműveit, s a tiszta energiaforrások felhasználásában már napjainkban is élen jár kontinensünk vezérállama – ebben persze Fukusima is hatékonyan besegített.

Olyannyira népszerűek a német törekvések, hogy immár 70 ország alkalmazta a helyben kialakított energiapolitikai modellt. Ám példának okáért a napenergia alkalmazásának elterjedése rendkívüli decentralizáltságot eredményezhet hamarosan (miután szinte bármely háztartás energiatermelővé válhat), amely az energiahálózat átalakítását is feltételezi. A szélerőművek tekintetében pedig nem túlzás azt állítani, hogy új értelmet nyerhetnek az időjárás-jelentések, amelyek komoly hatással bírnak majd az áramtőzsde folyamataira.

Nincs már olyan messze az úgynevezett Smartgrid rendszer széles körű elterjedése sem, amelynek köszönhetően páldául egy mosógép is intelligens módon lesz képes működni: akkor üzemel majd, amikor a leghatékonyabb az energiafelhasználása, figyelembe véve azt is, hogy mikorra kell elkészülnie a feladattal, jelen esetben a mosással.

Tömör összefoglalásunk remélhetőleg nem csupán felébresztette olvasóink érdeklődését, de a beszédes tények arra is ráébreszthetnek bennünket, hogy az energiafordulat közelebb van, mint gondolnánk. A folyamat elkezdődött, nem érdemes lemaradni…

Előadások:

Észak-Rajna-Vesztfália, Európa modellrégiója az elektromobilitás területén

Friedrich-Wilhelm Wagner miniszteri tanácsos Észak-Rajna-Vesztfália Tartományi Gazdasági, Energiaügyi, Ipari, KKV és Kézműipari Minisztériuma

A magyarországie e-mobilitás infrastruktúra kiépítésének jelenlegi helyzete és perspektívái

Jászay Tamás Vállalatfejlesztési Igazgató – ELMŰ- ÉMÁSZ Csoport / RWE Hungária

Energiafordulat Németországban – energiahatékonysággal és megújuló energiával a jövőért

Klaus-Peter Dietzel Akvizíciós koncepció terület vezetője NRW.INVEST

Az elektromobilitás rendszere – piacok, koncepciók, termékek

Martin Jäger metropol-E projektvezető RWE-Effizienz GmbH

Elektromobilitás és járműipari beszállítás – lehetőségek és kihívások

Lothar Schneider Klasztermanager AutoCluster.NRW