Minden láncszem a helyén
A tökéletes jövő előkészítésénél csak egy nemesebb dolog van: ha közben a jelent is élhetőbbé tesszük. Az Audi e-gas projektje a bizonyíték arra, hogy a különböző technológiáknak nem kiszorítaniuk, hanem kiegészíteniük kell egymást.
Az egész valamikor négy évvel ezelőtt kezdődött, az Audit ismerve minden bizonnyal egy kötetlennek álcázott, de határtalan alapossággal előkészített ötleteléssel. Az ugye nyilvánvaló, hogy a petróleum alapú közlekedéssel két alapvető probléma van: az egyik, hogy a kőolajkészletek végesek, a másik, hogy az energia kinyerése során keletkező melléktermékek módszeresen tönkreteszik környezetünket. A hathatós megoldásra tehát nem majd valamikor, hanem most azonnal van szükség; ugyanakkor hosszú távon elengedhetetlen a technológiai lépésváltás.
Ezt a kettősséget: a jelen és a jövő igényeit egyesíti sikeresen egyetlen bonyolult, de logikusnak hangzó rendszerben az Audi e-gas projektje. Az elképzelés távlatilag a hidrogén károsanyag-semleges előállítását célozza meg. Ennek érdekében első lépésként Északi-tengeri szélerőművek létesítésébe fektetett jelentős összegeket a gyár, lehetővé téve, hogy megújuló forrásból származó elektromos áramot használjanak fel a hidrogén vízből történő kinyerésére (az elektrolízis, azaz a vízbontás folyamata igen energiaigényes, ami fosszilis fűtőanyaggal működtetett erőművek esetén kedvezőtlenné tenné a hidrogén gyártástól a végfelhasználásig számított emissziós mérlegét).
Briliáns eszmefuttatás – kivéve persze, hogy a cseppfolyós, illetve gáznemű hidrogént üzemanyagcellában vagy belső égésű motorban hasznosító, tökéletesen tiszta üzemű közlekedés jelenleg nem több rendkívül ígéretes kísérletnél. A hidrogén alapú mobilitást már csak pár apró lépés választja el attól a ponttól, ahol piaci elterjedését már „csupán" az infrastruktúra és az anyagi források hiánya fogja megakadályozni.
A fejlesztők rendszerint ezen a ponton szokták jegelni elképzeléseiket, az Audi azonban egy merész csavarral jelen-kompatibilissá tette a jövőnek szánt technológiát. A németországi Werlte városában hamarosan üzembe álló, fenntartható hidrogéngyár addig sem fog tétlenkedni, amíg termékét közvetlenül be nem tudja fogadni a közlekedés: a hidrogén és a környezetvédelemben amúgy is mumusnak tekintett széndioxid kölcsönhatása nyomán ugyanis szintetikus metán, vagyis mesterséges földgáz hozható létre.
Az üzem éves szinten várhatóan ezer tonna gáznemű üzemanyag előállítására lesz alkalmas, ennek során 2800 tonna széndioxidtól mentesítik a légkört. Ez utóbbi egyébként nem elméleti szám, hiszen a folyamathoz szükséges CO2-t egy közeli biogáz-üzemből vételezi az Audi, ahol a gyártás káros mellékterméke ez az üvegházhatást keltő gáz.
Mire egyébként beindul a gázgyártás, a kirakós utolsó darabkáját is helyére illeszti az Audi: 2013 vége felé kerül piacra az A3 Sportback TCNG kivitelének a forgalmazása, 2015-től pedig az A4 is megkapja a gázüzeműre átalakított TFSI motorokat. Az előzetes számítások szerint a Werlte-i üzemből a német hálózatba táplált gázmennyiség éves szinten 1500 darab A3 TCNG éves üzemanyag-szükségletét fedezi (15.000 km futásteljesítmény mellett) – ezzel ugyan a világot nem váltják meg, de a jelképesnél azért jóval tekintélyesebb eredmény.
