Hibrid hajtás, a verhetetlen alternatíva
Az Audi mindent vitt az idei 24 órás Le Mans-i futamon. Beszédes – jövőbe mutató – tény, hogy a háziversenyben a két hibrid R18 e-tron a többi négykarikást is maga mögé utasította.
A 80. Le Mans-i 24 órás futam gyakorlatilag már hónapokkal ezelőtt elkezdődött, persze csak „fejben". A jól időzített sajtótájékoztatóknak és exkluzív bemutatóknak köszönhetően a szakmai közönség figyelme egyöntetűen a Toyota és az Audi hibrid járműveinek szereplésére, avagy csatájára fókuszált, ám míg előbbi márka csapata legfeljebb a legnagyobb – szerencsés kimenetelű – bukás címével büszkélkedhet, az első öt helyre az egyébként is favoritnak számító németek mind a négy indulója odaért. Csupán egy hagyományos, belső égésű motorral szerelt Toyota színesíti az összképet a maga 4. helyezésével. Persze az Audik sofőrjeinek is voltak izgalmas pillanatai, de kisebb karambolokkal megúszták a győztesek számára szép kerek 5151 km-es távot. A japánok hátárnya tehát nem kizárólag technológiai eredetűnek mondható, a sors most nem őket favorizálta.
Nyilván elvitathatatlan szerepe van a végső győzelem elérésében a Williams által kifejlesztett elektromechanikus lendkerekes hibrid technológiának is, amelynek mérnökei szorosan együttműködtek az Audi fejlesztőivel, hogy a rendszert a lehető legtökéletesebben a versenyautóhoz igazítsák. Ezzel szemben a Toyota saját akkumulátoros megoldását alkalmazta – hogy ez mire lett volna elég, azt utólag nehéz megbecsülni.
Az R18 e-Tron Quattro hátsó kerekeit egyéként egy 3 literes V6-os injektoros turbódízel erőforrás hajtja, melynek teljesítménye nagyjából 510 lóerő. Az elektromechanikus egység a kigyorsítások alkalmával kapcsol be, s az első kerekeket látja el plusz energiával.
A németek győzelmének önmagában még nemigen lenne akkora hírértéke, legalábbis azok számára, akik évek óta figyelemmel kísérik az egynapos versenyt, benne a közel tucatnyi éve tartó Audi-hegemóniát. Az viszont tény, hogy a nem csupán a pilótáktól, de járműveiktől is kivételes állóképességet követelő versenyen első alkalommal győzedelmeskedett hibrid hajtású – ráadásul nem állandó összkerék-meghajtású – autó, rögtön mind a kettő a négykarikás flottából. A szimpla dízelmotoros díszkíséretet a konstruktőrök kvázi annak is szánták – biztosítéknak, ha valami balul ütne ki, mint pl. a Toyota esetében.
A rendkívüli eredmény hatása aligha maradhat a versenysport keretein belül. Sokkal reálisabb lehetőség, hogy a világ autógyárai vállveregetésnek veszik a nyilvánvaló „célzást”, és tovább szélesítik saját hibrid kínálatukat, mindannyiunk – s pénztárcánk és bolygónk – örömére.
Íme a 2012-es Le Mans LMP1 kategóriájának már-már unalmasnak ható dobogósorrendje:
- Audi R18 e-tron quattro - Audi Sport Joest - André Lotterer, Marcel Fässler, Benoit Treluyer
- Audi R18 e-tron quattro - Audi Sport Joest - Allan McNish, Rinaldo Capello, Tom Kristensen
- Audi R18 ultra - Audi Sport North America - Olivier Jarvis, Marco Bonanomi, Mike Rockenfeller
S egy nyilatkozat a végére: „Az Audi Le Mans-i hagyományai miatt elég nagy volt rajtunk a nyomás. Jól látható, hogy a technológiánk komoly szerepet játszott ebben a történelmi győzelemben, amely rendkívüli elégedettséggel tölt el minket. Megmutattuk, hogy az innovatív hibrid rendszerek nemcsak óvják a környezetet, hanem alapvető lökést adnak a (verseny)autók teljesítményének – az üzemanyag takarékosságot és a energiafelhasználást illetően egyaránt.” – büszkélkedett az eredményes szereplést követően Ian Foley, a WHP (Williams Hybrid Power) ügyvezető igazgatója.